Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-t.
Rendkívül fontos értekezletet tartottak a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, amelyen az EU-tagországok és a nyugat-balkáni térséget alkotó országok állam-, illetve kormányfői vettek részt. A találkozó témája a nyugat-balkáni térség országainak lehetséges EU-csatlakozása volt. Annak ellenére, hogy többen reménykedtek abban, hogy valódi áttörés születik a kérdésben, végül még egy céldátumot sem sikerült elfogadni a csatlakozás időpontját illetően. Ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták, ugyanakkor leszögezték, hogy a Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, ennek demonstrálására pedig egy több milliárd eurós gazdasági csomagot is elfogadtak. Tény azonban, hogy a mostani csúcs ismét a felszínre hozta a közösség egyik régi dilemmáját, amely a bővítés és az elmélyítés kérdése között húzódik. Közben azonban az EU-nak ügyelnie kell arra is, hogy tartózkodó álláspontjával ne szolgálja ki a kínai vagy orosz befolyás térnyerését a régióban.
Az európai politikusok kezdenek ráébredni, hogy korábban nem gondolt engedményt kell tenniük, hogy lezárják azt a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, melyet még Donald Trump előző amerikai elnök kezdett – írta szerdán a Politico.
Nem sokkal éjfél után tértek rá az energiaválság témájára és csak röviden beszéltek róla az uniós állam- és kormányfők a kedd este kezdődött, mába átnyúlt informális munkavacsorán, de ezzel együtt is fontos fejlemény, hogy öt nagy tagállam elkezdte ütni az asztalt a helyzet súlyossága miatt. Többek között azonnali koordinált beavatkozást sürgetnek az energiapiaci folyamatok miatt és szorgalmazzák a közös iránymutatást a gáz tárolásánál, valamint a szorosabb koordinációt a tagállamok gázvásárlásainál. Most úgy tűnik, hogy az EU elmozdul egy közös stratégiai gáztartalék megteremtése felé. A következő, október 21-22-i EU-csúcson már bizonyára többet fognak beszélni a vezetők az energiaválság témájáról.
Az energiaárak emelkedése miatt több európai ország is úgy véli, hogy valamilyen bevatakozásra van szükség az európai energiapiacon. Az Európai Unió kormányai a héten tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az energiaárak emelkedése összehangolt választ igényel-e, miközben a vezetők mérlegelik az európai zöld átmenetre és a téli fűtési szezon előtt a fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatásokat, következményeket, írja a Reuters.
A gázárak elszállása miatt kialakult európai energiaválság annyira komoly üggyé nőtte ki magát, hogy hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei erről egyeztetnek, kedd este az informális EU-csúcson is ez lesz az egyik téma, szerdán a környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak róla, az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson pedig szintén ez lesz az egyik fő téma. Az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a mára tervezett egyik energiapiaci kommunikációját, részben valószínáleg azért, mert egyre több tagállam veti fel, hogy a mostani krízis tompítására és egy újabb hasonló elkerülésére közösen kellene beszereznie a gázt és olajat az EU-nak a közös tárolási kapacitások feltöltésére.
Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több mint 300%-ot emelkedtek egy éven belül és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar. Egymásnak feszül az EU és Oroszország az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítása és a magas gázárak miatt: míg az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállításokat Európa irányába, ezzel részben előidézve a rekordmagas árakat, addig Moszkva Brüsszel elhibázott energiapolitikájára mutogat, mint ok-okozatra. Mindeközben pedig Kína elszívja a fellélegzést jelentő cseppfolyósított-gáz (LNG) szállítmányokat Európából, tovább pörgetve az árakat. Ezeken felül az időjárásmodellezők pedig egész Európára történelmi hidegekkel riogatnak 2021-22 telére, miközben a kontinens az egyik legsúlyosabb gázválságát éli át – tetézve a 2020 óta tartó Covid-pandémia negatív hatásait. Érdemes megvizsgálni, milyen piaci és geopolitikai folyamatok idézték elő ezt a válságot, és mit tartogat az eljövendő tél.
Újranyitották szombaton a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között korábban lezárt határátkelőket, miután az átkelőket napok óta blokkoló teherautókat és személygépkocsikat elvitték. A jarinjei határátkelőnél a forgalom lassanként helyreállt a nap folyamán.
Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást - közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) csütörtökön.
Abba kellene végre hagyni azt a kommunikációt, hogy az infláció emelkedése átmeneti a világban – mondta a Portfolionak adott interjúban Steen Jakobsen. A Saxo Bank markáns véleményéről ismert vezető közgazdásza szerint az elszálló energiaárak lerombolják majd a monetáris politikát, mivel fiskális oldalról további élénkítésre lesz szükség. Magyarország kapcsán megjegyezte, hogy még mindig fennáll annak veszélye, hogy kilépünk az Európai Unióból, viszont a következő évek sok érdekességet tartogathatnak a kontinensen.
Albánia jövője az Európai Unión belül van, és Brüsszelen múlik, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Tiranával - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Tiranában, nyugat-balkáni látogatásának második állomásán.
A fogyasztók érdekében és az elektromos hulladék felszámolása céljából az Európai Bizottság az elektronikus eszközök egységes töltésével kapcsolatos jogszabályt terjesztett elő csütörtökön.
Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, Magyarország most az út felénél jár – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban. A kormányfő arról is beszélt, hogy ha semmit nem tettek volna az elmúlt tíz évben, akkor 120 ezerrel kevesebb gyerek született volna Magyarországon.
Az EU vezetése azt mérlegeli, hogy elhalasztja a szeptember 29-re tervezett EU-Amerika Kereskedelmi és Technológiai Tanács ülését, megtorlásként arra, hogy egy több tízmilliárd eurós tengeralattjáró megbízást váratlanul lemondtak a múlt héten az ausztrálok a franciák felé. Francia nyomásra az EU-Ausztrália kereskedelmi megállapodás is kútba eshet és az amerikaiaknak az is fájhat, ha az EU nem enged nekik (kellően) az adatmegosztási szabályok terén.
Az Európai Unió Bírósága napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában - közölte hétfőn a luxemburgi székhelyű testület. Fontos tudni, hogy ez nem az a bírság kiszabás, ami folyamatban amiatt, mert Lengyelország nem akarja végrehajtani az Európai Bíróság egy másik ítéletét, a lengyel bírósági fegyelmi kamara átalakításával kapcsolatos döntést. Abban a hírek szerint napi 1 millió eurós bírság kiszabását kérte az Európai Bizottság az Európai Bíróságtól, így tehát a két ügybeli bírság majd összeadódna.
Alig egy hete jelezte Szijjártó Péter, hogy lesz egy olyan EU-s pályázat, ami a Brexitből eredő veszteségek enyhítésére szolgál, szombaton viszont már azt is bejelentette a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon, hogy közzétették a pályázat főbb szabályait és a regisztrációs szakasz után október közepén mindössze öt napjuk lesz a cégeknek, hogy benyújtsák a kérelmeiket a vissza nem térítendő támogatásra. A nagy sietséget a „kanyarban előzés” jelszavával magyarázta a tárcavezető és az egész konstrukciónak az a háttere, hogy az Európai Bizottság 4 évre elhúzva folyósítja majd a 22 milliárdos támogatási keretet Magyarországnak, de a kormány ezt teljes egészében előfinanszírozza a következő hónapokban, hogy az érintett cégeknek hamarabb segítsen.
A francia diplomácia történetében példátlan módon Emmanuel Macron elnök döntésére a francia külügy visszarendelte az amerikai és ausztrál nagykövetet, hogy kifejezze felháborodását a minap bejelentett amerikai-ausztrál-brit tengeralattjáró megállapodás miatt, amely nyomán egy 56 milliárd eurós (!) beszerzési szerződést mondott fel Ausztrália - számolt be péntek éjjel a Reuters. A francia felháborodás a nagykövetek visszarendelésénél súlyosabb következményekkel is járhat: a francia külügyminiszter máris felvetette az MTI szerint, hogy megbízhatatlan az ausztrál fél, miközben az EU éppen most tárgyal velük egy kereskedelmi megállapodásról. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre azt mondta, hogy a konfliktus nem hat ki közvetlenül a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra.
A német Zöldek kancellárjelöltje szorgalmazza, hogy Európai Unió alakítson ki egy közös menekültpolitikát azokkal a tagállamokkal, amelyek hajlandóak is részt venni benne – írja a Süddeutsche Zeitung.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
Az Európai Uniónak gátat kell szabnia az agresszív orosz politikai törekvéseknek, és közös uniós stratégia kialakításával elő kell készítenie a jövőbeli demokratikus Oroszországgal folytatni kívánt együttműködést; Kínával a globális problémák közös kezelése mellett az uniónak rá kell mutatnia az emberi jogi jogsértésekre is - szögezték le az Európai Parlament képviselői állásfoglalásukban csütörtökön.
Tegnap este már Amerikában elkezdett romlani a hangulat.
Különösen érzékeny most ez a kérdés.
Nem biztos, hogy az inflációs hatásra kell helyezni a hangsúlyt.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
